Új magyarország EU logó

Berhida város akadálymentes oldala, amely a komposztálásról szól


Összes látogató: 6715

Környezettudatos életmód megismertetése Berhida lakosságával a komposztáláson keresztül

Előadás Berhidán

Berhida Város Önkormányzata Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt keretében 338 db komposztáló ládát osztott ki a város lakossága körében. A komplex program keretében több száz tájékoztató kiadvány került kiosztásra és olyan előadássorozat valósult meg, amelynek köszönhetően a láda tulajdonosai a megismerkedhettek a helyes komposztálási eljárással és a környezettudatos magatartás előnyeivel is. Berhida város lakosai a nyertes pályázatnak köszönhetően jelentős lépéseket tettek a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ügyében. Az elnyert támogatás összege: 9 996 090 Ft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ezen az oldalon szeretnénk végigvezetni Önöket a komposztálás világán!

 

Mi a komposzt?

Komposzt a komposztáló ládában

Komposztláda A környezetünkben keletkezett biomasszának csak egy része hasznosul emberi táplálékként, illetve állati takarmányként, a maradék lebomlik. A szerves anyag lebomlását, attól függően, hogy levegő jelenlétében vagy levegőtől elzártan történik, komposztálásnak vagy biogáz termelésnek nevezzük. Mindkét folyamat lejátszódik a természetben emberi beavatkozás nélkül is, hiszen a mocsárból felszálló mocsárgáz nem más, mint biogáz, a trópusi esőktől áztatott, levegőtől átjárt, laza avar rétegeinél pedig a komposztálódás folyamatát kísérhetjük figyelemmel. A komposzt a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát javító, nagy humusztartalmú, földszerű anyag.

A komposzt hatása a talajra:

A komposzt az úgynevezett alapelemekből (Nátrium, Foszfor, Kálium) sokkal kevesebbet tartalmaz, mint a műtrágyák. Használatának előnye, hogy:

 

Hogyan kezdjünk neki?

Komposztáló láda

Hogyan kezdjünk neki? A komposztáláshoz bármilyen rothadásra alkalmas anyag, fahamu, kerti és konyhai hulladék használható. Kiváló anyagot szolgáltatnak a lombok és falevelek, mert jelentős a szervesanyag és nitrogén tartalmuk, s ? hasonló okból ? állati trágyákat is felhasználhatunk. A komposztálást elég nehéz elrontani, így kezdjenek bátran neki. Mivel a komposztkihozatal mintegy 40%, egy 1m3-es komposztérlelő egy átlagos méretű házikertben elegendő lehet. A jó komposzt elviselhető szagú, szinte teljesen szagtalan. Mindent a komposztálóba lehet helyezni, ami zöldség-gyümölcs maradvány, növényi hulladék (fű; elszáradt, levágott virág; kisebb gallyak) kisállat alom, forgács, fahamu. Rothadó komposzt Főzésnél tegyünk magunk mellé egy tálat s ebbe rakjuk bele a keletkezett konyhai hulladékot. Ahogy a tál megtelik, rögtön vigyük ki a komposztba, így azt nem kell a lakásban szagolni és kerülgetni. Ha ügyesen vezetjük be otthon a folyamatot, akkor a gyerekek is szívesen részt vesznek majd benne. Ha ez jól sikerül akkor egy család heti szemétmennyisége mindössze egy kisebb zacskó lesz (és nem egy komplett 120 literes kuka). A komposztálás megkezdése előtt érdemes elbeszélgetni a szomszéddal is. Tisztázzuk, hogy őt nem zavarja-e új projektünk, netán vannak-e már tapasztalatai e téren. Akár a közös(ségi) komposzt ötletét is felvethetjük.

 

Mi kerülhet a komposztálóba?

Háztartási étel hulladék

A konyhából és a háztartásból a következő dolgok kerülhetnek a komposztálóba: zöldség- és gyümölcshulladékok, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, valamint kis mennyiségben, jól feldarabolva: toll, szőr, papír (selyempapír, tojásdoboz, de újságpapír nem), gyapjú, pamut és lenvászon. A kertből szinte minden a komposztálóba kerülhet: levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt (nem beteg) növények, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor (ha vegyi anyaggal nem kezeltük a fát).

 

A komposztálás menete

Kész komposzt

Komposztálás során az összegyűjtött hulladék alkotóelemeire bomlik, és humusszá alakul. Humusz csak a talajban élő baktériumok segítségével jöhet létre, ezért feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy a komposzthalomnak legyen kapcsolata az élő talajjal. A baktériumok, gombák, férgek és egyéb parányi élőlények csak így tudnak behatolni a komposztba. A komposztgyűjtő helyen tárolt hulladékok lebomlását korhadásnak nevezzük. Durvább, nagyobb hulladékdarabok (ágak stb.) segítségével gondoskodjunk arról, hogy a komposztot kellően átjárja a levegő, forró nyári napokon pedig egy-egy kanna vizet se sajnáljunk tőle. Levegőtől elzárva - például egy vastag, frissen nyírt fűréteg alatt - megjelennek a rothasztó baktériumok, melyeknek semmi keresnivalójuk a komposztban. A komposztot 2-3 hónaponként helyezzük át egy másik silóba: kéttenyérnyi durva anyagra kerüljön egy réteg nyershumusz és 5 cm vastag kerti föld vagy komposztréteg, némi szerves trágya és kőliszt, esetleg a komposztálást beindító anyag. A komposztban munkához látnak a giliszták, melyek szó szerint átrágják magukat a komposzton és fekete az eredeti talajra emlékeztető illatú humuszt hagynak maguk után. Ezután újabb 2-3 hónap türelemre lesz szükségünk, míg végül felhasználhatjuk a kész komposztot. Mivel az érett komposzt felszínét már nem bolygatjuk, sarkantyúkával, szagos lednekkel, tökkel vagy uborkával is beültethetjük. A sikeres komposztálás jele, hogy a komposzthalom összeesik.

 

10 alapszabály

Komposztálás 10 alapszabálya

A komposzthalom kialakításának, valamint a komposztföld hasznosításának kérdéseire az alábbi 10 alapszabály adja meg a választ.



  1. A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik kellően át. Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.
  2. A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposzt a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.
  3. A műanyaghordóból kialakított komposzt oldalába (pl. forró késsel) vágjunk nagy szellőzőnyílásokat, nehogy rothadásnak induljon a hulladék.
  4. A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finomabb fűnyesedék. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.
  5. A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.
  6. A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.
  7. A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzthalom, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.
  8. A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.
  9. A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást.
  10. A komposzt egy teljes évig érik. Ha gondosan rétegeztük egymásra alkotóelemeit, nem lesz más dolgunk, mint várni a minél alaposabb korhadást. Egy év elteltével egy durva rostával válasszuk el a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, és dolgozzuk be a kerti ágyások felső pár cm-es rétegébe.
 

Dokumentációink

Eseményeink képekben
Komposztelőadás
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium